Történelmi összefoglalás: A tudósok joggal hangoztatják, hogy Kárpátalja történelme a magyar történelem szerves része. 896-ban olyan nagy horderejü történelmi események szinterévé vált a mai értelemben vett Kárpátalja, amelyek nemcsak a Kárpát-medence entikai-kulturális helyzetét változtatták meg, hanem kihatottak egész Európa politikai folyamataira is. Ilyen jelentos esemény volt a magyarok megjelenése a Duna-Tisza közén, a magyar törzsek honfoglalása. A magyarok Álmos vezér és Árpád fejedelem vezetésével átkeltek a Vereckei-hágón s elindultak a Tista felso folyásához, a Latorca folyó mentén - Pannóniába. A XI-XIII. században a magyarok folyamatosan telepitik be a Kárpát-medencét, melyet a nagy Magyarország régmult krónikája "Marchia Ruthenorum" vagy "Magyar Rusz"-nak nevez. A magyarok létszáma foleg a tatárjárást követoen, az 1240-es évek és a XVI. századbeli török terjeszkedés után nott meg vidékünkön.
A magyar középkori királyok kiváltságos státust adományoztak városainknak. A késobbiekben a kárpátaljai területek lettek a Habsburg-ellenes felkelések és szabadságharcok fo szinterei. Itt emlitenénk meg Bethlen Gábort, Bocskai Istvánt, Thököly Imrét, II. Rákoczi Györgyöt és az o neveikkel fémjelzett szabadságharcokat. 1709-ben a huszti Összerdélyi Országgyülés rögzitette a szabadságharc és Magyarország függetlenségi törekvéseinek alapelveit.
Az 1846-os osztrák népszámlálás alapján Kárpátalja négy vármegyéjében 468 838 ember élt, ebbol 119 816-an vallották magukat magyarnak.
Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc jelentosebb eseményei szintén elválaszthatatlanok Kárpátaljától, hiszen Munkács mellett gyozték le az osztrák seregeket a Martinyi József vezette kuruc szabadságharcosok, és a munkácsi vár tette le utolsóként a fegyvert. Egyébként 1861-ben területünkön megjelent az elso magyar nyelvü ujság - a "Kárpáti Hirnök", 1897-ben pedig üzembe helyezték az elso távirót Ungvár és Budapest között.
Az 1930-as népszámlálás vidékünkön 115 ezer magyar lakost tartott számon, ami az összlakosság 16%-át tette ki. Érdekes tudnivaló, hogy a XX. század elején régiónkban olyan nemzeti pártok tevékenykedtek, mint a Magyar Néppárt és a Magyar Autonóm Párt.
Sajnos Kárpátalját sem kerülték el a II. világhaboru politikai repressziói: 1944 késo oszén háromnapos munkára (malenkij robot) elhurcoltak közül (minden 18-50 éves magyar nemzetiségü férfi), mértéktartó becslések szerint 30 ezren nem tértek vissza.
Az 1989-es népszámlálás már 155 ezer magyar lakost tartott számon Kárpátalján. A magyar közösség több közmüvelodési és oktatásügyi intézménnyel is rendelkezik:
4 liceum, 1 gimnázium, 63 magyar nyelvü általános és középiskola, 31 iskolában 9 ezer tanuló fakultativ tárgyként tanulja a magyart; 90 magyar nyelvü óvoda és csoport foglalkozik a legkisebbekkel, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karán sikeresen folyik a tanár-és szakemberképzés, Ungváron kapott helyet a Hungarológiai Központ; Beregszászban sikeresen müködik a Magyar Tanárképzo Foiskola. A magyar nyelv, irodalom és kultura barátainak 82 klub áll rendelkezésére megyeszerte, a könyvtárakban 43,5 ezer magyar nyelvü kiadvány várja az olvasót. Jelentos szerepet játszik a kárpátaljai magyar közmüvelodésben a Beregszászi Népszinház, évente kerülnek megrendezésre a hagyományos Magyar Fesztiválok. Fontos szerepet játszanak a közmüvelodési munkában a televiziós és rádiós nemzetiségi müsorok is, 9 magyar nyelvü sajtótermék jelenik meg megyénkben, számos magyarokat tömörito szervezet, szövetség és egyesület jött létre az utóbbi években. A magyar lakosság kérésére Ungváron fogadja ügyfeleit Magyarország Fokonzulátusa. Érdekes továbbá az is, hogy 1992-ben pont Kárpátalján rendezték meg az elso hivatalos futbalmérkozést Ukrajna és Magyarország válogatott csapatai között.
Néprajzi összefoglalás: a magyar nép finnugor eredetü, Magyarország törzslakossága, ahol 10 millió ember él. A magyar szó különbözo alakváltozatai: az óorosz ugrin, az orosz vengr, az ukrán ugorci, a német Ungár, az angol hungarian. A 896-907-es évek a magyarok történetében korszakalkotó fordulatot hoztak - a magyar nép állandó hazára talált (Honfoglalás), a XI. század pedig már a Magyar Királyság megalapitásának idoszaka volt.
A magyar nyelv az urali nyelveken belül a finnugor nyelvek ágához tartozik. Kárpátalján az alföldi vagy déli és a duna-tiszai nyelvjárás honos.
Kárpátalja magyar lakói a katolikus vagy a református vallást gyakorolják.
Vidékünk hagyományos gazdálkodási ágazatai: a szolotermesztés, borászat, a népi diszito müvészetek és borcserzés, gyümölcs-és zöldségtermesztés, fazekasmüvesség.
Hagyományos népviselet: a noknél - széles, fent huzott szoknya, melyet néhány alsószoknyára (pendelyre) vettek fel, rövid, hosszuujju ing, himzett mellény, fejköto vagy fejkendo.
A férfiak ruházata: ing, bo gatya, mellény, pásztorszür, borbol készült suba, bunda és ködmön.
Hagyományos ételek: gulyás, bableves, paprikás, pörkölt, turóscsusza, különbözo péktermékek, pálinka, bor.
Magyarok Kárpátalján: a magyar lakosság nagyobb része ma Kárpátalja alföldi területein él, az Ungvári, Beregszászi, Munkácsi, Nagyszolosi, Huszti és Técsoi járásban és olyan nagyvárosokban, mint Ungvár, Munkács, Huszt, Beregszász, Técso, Nagyszolos, Csap, stb.
A magyar történelem és kultura közel 50 müemléke és emlékhelye található jelenleg területünkön: katolikus és református gótikus templomok (Csetfalva, Nagymuzsaly, Bene, Szolosgyula, Bárfalva, Ungvár, Munkács); középkori erodök (Kovászó, Nagyszolos, Királyháza, Huszt); fouri paloták (Munkács, Nagyszolos, Beregszász, Dolha); emlékoszlop áll az 1703-as elso kuruc összeütközés szinhelyén Dolhán, emlékhelyek : a magyar szabadságharcosok gyülekezohelye Kiscsongován, a fejedelmi kutforrás, ahonnan II. Rákóczi Ferenc ivott vizet, a Biblia elso magyar nyelvü forditásának szinhelye Komjátiban; a Turul-emlékmü a Vereckei hágón a magyar honfoglalás jelképe, a Felszabaditó háboru emlékmüve Tiszaujlakon. 1805-1806-ban orizték a munkácsi várban a napóleoni megszállás ideje alatt a magyar szent koronát.
Kárpátaljához kötodnek olyan hires magyar festomüvészek, mint a világhirü Munkácsi (Lieb) Mihály (Munkácson született), Heverdle Ferenc, Hollósy Simon ( Técsoi festoiskola), Révész Imre; olyan hires zenészek-zeneszerzok, mint Bartók Béla (elso koncertje Nagyszolosön volt), Márton István; olyan hires költok és irók, mint Gyöngyösi István (Ungváron született), Kazinczy Ferenc, Petofi Sándor, Erdélyi János, Illés Béla, Jókai Mór; hires történészek: Balajthy József, Hodinka Antal (a Podkárpátszka Tudományos Társaság elnöke), Mészáros Károly.