A hires cseh professzor, Firlinger, a következo szavakkal bocsátotta utjukra tanitványait, akik egy megnyert pályázatot jöttek megvalósitani Kárpátaljára :"Ugy kell épiteniük és felépiteniük mindent, hogy Podkárpátszka Rusz Közép-Európa parkjává válljon". És valóban, vidékünk ma egyedi, megismételhetetlen és rendkivüli a maga nemében. Különbözo nemzetiségü, vallásu és sajátosságu nép teremtette meg mindazt, amit ma KÁRPÁTALJÁNAK hivunk.Itt mindenki számára akad valami, amit sajátjának és szivéhez közelállónak érez, ugyanakkor különleges és rendkivüli.
Természetesen, Kárpátalja érdekessége, romantikussága és titokzatossága a multjából fakad:
ÁLLAMOK ÉS ÁLLAMI EGYESULÉSEK,
MELYEKHEZ TARTOZOTT KÁRPÁTALJA
VAGY SZOMSZÉDSÁGUKBAN VOLT VELUK.
1. GÉTA-DÁK BIRODALOM - i.e. 40-es évek - i.u. 106.
2. ROMAI BIRODALOM - vidékünk Dácia tartomány kontaktterületének számitott a III. században i.u. 107-ben.
3. AVAR KAGANÁTUS - VII. század.
4. NAGYMORVA FEJEDELEMSÉG - VII. század.
5. ELSO BOLGÁR KIRÁLYSÁG - IX. század.
6. KIJEVI RUSZ - X. század.
7. MAGYAR KIRÁLYSÁG - XI-XVI. sz.
8. GÁLICS-VOLINYI FELEDELEMSÉG - XII-XIV. sz.
9. ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG - XVI-XVII. sz.
10. OSZTRÁK BIRODALOM - XVI. sz.-1867.
11. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - 1848-1849.
12. OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA - 1867-1918.
13. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - 1918-1919.
14. HUCUL KÖZTÁRSASÁG - 1918 decembere-1919 juniusa.
15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1919.
16. CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG - 1918-1939.
17. KÁRPÁT UKRAJNA - 1939. március 14-18.
18. MAGYAR MONARCHIA - 1938-1944.
19. SZOVJETUNIO (SZSZKSZ) - 1945-1991.
20. UKRAJNA - 1991. augusztus 24.
AUTONOM ÁLLAMALAKULATOK KÁRPÁTALJA TERULETÉN:
Ruszká Márká - XI. sz.
Orosz disztriktum - 1849-1850.
Ruszka Krajna - 1918.
Podkárpátszka Rusz - 1938.
Kárpát Ukrajna - 1944-1946.
ÉRDEKES TUDNIVALO:
Kárpátalja területe 12,8 ezer négyzetkilométer, ami Ukrajna összterületének 2,1%-a.
Kárpátalja területén található Ukrajna legcsapadékosabb övezete - Nagyberezna és Rahó környékén évente 43 csapadékos napot számlálnak.
Ukrajna leghavasabb vidéke - Oroszmokrá, itt közepes átlagban 116 napig hótakaró boritja a települést
Ukrajna legmagasabb hegye - a Hoverla. Magassága 2061 m.
Ukrajna legmagasabb hegyi tava - a Szineviri-tó. Vizfelülete - 70 négyzetméter és 989 m magasan található a tenger szintje felett.
Ukrajna legmagasabban fekvo városa - Rahó. 820 m magasan található a tenger szintje felett.
Ebben a városban az utcák közötti szintkülönbség kiemelkedoen nagy (400 - 900 m).
A legmagasabban fekvo országut a Jablunicai-hágón át vezet 931 m magasan.
Ukrajna leghosszabb vasuti alagutja - a Scserbin-Szjánki, mely 908 m hosszu.
Népünk sorsát egész történelmi idoszak alatt azon országok kormányzói és politikusai határozták meg, amelyekhez Kárpátalja is tartozott. Közülük sokan jó kormányzóként maradtak meg az emberek emlékezetében, némelyeknek szobrot vagy müemléket állitottak, másokat viszont igyekeztek minél hamarabb elfelejteni. De a történelem történelem marad.
Géta-dák Birodalom:
Burebista - a géta-dákok vezére - i.e. 40-es évek
Decebal - a géta-dákok vezére -i.u. 106.év.
Római Birodalom (meghóditotta Dáciát (Erdélyt)).
Marcus Ulpius Trajanus császár (98-117).
Avar Kaganátus
Avar vezérek - VI-VII. sz.
Nagymorva Fejedelemség
Szvatopolk - Morva fejedelme (874-894)
A történelmi Kárpátalja nyugati területein uralkodott.
Lehetséges, hogy az o alárendeltsége alatt állt Laborc herceg.
Elso Bolgár Fejedelemség
Simeon-cár (892-927)
Az alföldi területeket ellenorizte.
Magyar Királyság
Árpád-házi dinasztia, mely Árpád fejedelemmel kezdodött (904-907)
I. Szent István - 1001-1038. Az elso magyar király.
Péter - 1038-1041.
Aba Sámuel - 1041-1044.
Péter - 1044-1046.
I. András - 1046-1061.
I. Béla - 1061-1063.
Salamon - 1063-1074.
I. Géza - 1074-1077.
I .Szent László - 1077-1095.
Könyves Kálmán - 1095-1114.
II. István - 1114-1131.
II. Vak Béla - 1131-1141.
II. Géza - 1141-1161.
III. István - 1161-1173.
Ellenkirály II. László - 1162-1163.
Ellenkirály IV. István - 1163-1164.
III. Béla - 1173-1196.
Imre - 1196-1204.
III. László - 1204-1205.
II. András - 1205-1235.
IV. Béla - 1235-1270.
V. István - 1270-1272.
IV. Kun László - 1272-1290.
III. András - 1290-1301, az utolsó Árpád-házi király.
Harc a koronáért
Vencel - 1301-1305. (Premysl-ház)
Ottó - 1305-1308. (Wittelsbach-ház)
Az olasz Anjou-ház dinasztia
I. Károly Róbert - 1308(1320)-1342.
I. Nagy Lajos - 1342-1382.
Mária - 1382-1385.
II. Nápolyi Kis Károly - 1385-1387.
Luxemburgi Zsigmond - 1387-1437 (Luxemburg-ház).
Habsburg Albert - 1437-1439. (Habsburg-ház).
Erzsébet - 1439-1440.
I. Jagelló Ulászló - 1440-1444.
V. Utószülött László - 1444-1457. (Habsburg-ház).
I. Hunyadi János régens - 1446-1453. (Hunyadi-ház).
I. Hunyadi Mátyás (Corvin) - 1458-1490.
Szilágyi Mihály régens - 1458.
III. Jagelló Frigyes (Garai-liga) - 1459.
II. Ulászló - 1490-1516.
II. Lajos - 1516-1526.
Török hadjárat a Magyar Királyság ellen.A mohácsi csata.
Háromfelé szakadó Magyarország. Szapolyai Jánost választják királlyá - 1526-1541.
Nyugat-Magyarország az Osztrák Birodalom része.
Az osztrák Habsburg dinasztia
I. Ferdinánd - 1526-1564.
II. Miksa - 1564-1576.
Rudolf - 1576-1608.
II. Mátyás - 1608-1619.
II. Ferdinánd - 1618-1637.
III. Ferdinánd - 1637-1657.
I. Lopót - 1657-1705.
I. József - 1705-1711.
III. Károly - 1711-1740.
Mária-Terézia - 1740-1780.
Habsburg-Lotharingiai-ház
II. József - 1780-1790.
II. Lipót - 1790-1792.
I. Ferenc - 1792-1835.
V. Ferdinánd - 1835-1848.
Magyarország keleti része az Erdélyi Fejedelemség részeként
Erdélyi fejedelmek:
Báthori István - 1576.
Báthori Kristóf - 1576-1581.
Báthori Zsigmond - 1586-1599.
Báthori András - 1599-1603.
Székely Mózes - 1603.
Bocskai István - 1605-1606, Magyarország és Erdély fejedelme.
Rákoczi Zsigmond - 1607-1608.
Báthori Gábor - 1608-1619.
Bethlen Gábor - 1613-1629.
I. Rákóczi György - 1630-1648.
II. Rákóczi György - 1648-1660.
Báthori Zsófia és fia I. Rákóczi Ferenc.
I. Apafi Mihály - 1661-1690.
Thököly Imre és Zrinyi Ilona - 1690-1703.
II. Rákóczi Ferenc - 1703-1711.
Magyar Köztársaság
Kossuth Lajos - 1848-1849.
Osztrák-Magyar Monarchia dualista állam
Ferenc József - 1848-1916.
IV. Károly - 1916-1918.
Magyar Népköztársaság
Károlyi Mihály - 1918-1919.
Magyar Tanácsköztársaság
Kun Béla - 1919.
Hucul Köztársaság
Klocsurák Sztefán (István) - 1918 decembere- 1919 juniusa.
Csehszlovák Köztársaság
Elnökök:
T.Masarik - 1918-1935.
E.Benes - 1935-1938.
J.Sirovi - 1938. szeptember-december.
E.Gacha - 1938. december-1939. március.
Kárpát-Ukrajna
Volosin Augusztin - 1938-1939 márciusa.
Magyar Monarchia
Nagybányai Horthy Miklós - 1938-1944.
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
A Kommunusta Párt Központi Bizottságának titkárai:
J.V.Sztálin(Dzsugásvili) - 1944-1953.
G.M.Malenkov - 1953.
M.Sz.Hruscsov - 1954-1964.
L.I.Brezsnyev - 1964-1982.
J.V.Andropov - 1982-1984.
K.U.Csernyenko - 1984-1985.
M.Sz.Gorbacsov - 1985-1991.
Ukrajna
Elnökök:
L.M.Kravcsuk - 1991-1994.
L.D.Kucsma - 1994-
ÉRDEKES TUDNIVALO
Ukrajna legmélyebben fekvo gyógyintézménye Aknaszlatinán található. 300 méter mélyen a sóbarlangokban egy allergológiai klinika müködik.
1945-ben Ungváron megnyilt Kárpátalja elso felsooktatási intézménye - az Ungvári Állami Egyetem. 1945 októberében, az indulási tanévben már 4 fakultással müködött (történelmi, bölcsész (filológiai), biológiai és orvosi kar). Itt jegyezzük meg, hogy 1963-ban megnyilt az egyetem filológiai karának magyar tagozata. Fennállása óta az Ungvári Nemzeti Egyetem közel 40 ezer szakembernek adott felsofoku végzettséget. Közülük számos akadémikus, professzor és tudós tevékenykedik a közélet különbözo szféráiban: oktatásban, kulturában, egészségügyben és népgazdaságban. Az ungvári egyetem a tudományos munka központja lett területünkön, érdekes tudományos és gyakorlati kutatómunkák folynak: a nyelvtudomány és dialektológia, kárpátkutatás terén, a félvezetok fizikai és kémiai tulajdonságai, elméleti fizika, atom-elektron kölcsönhatások fizikája témaköreiben.
Az ország legméretesebb hangszere a fából készült hucul havasi kürt, melynek hossza 4 méter.
Az ukrán állatvilág legjobb "ugrója" az a tavi béka, amely csak Kárpátalján honos. Hosszában 2 métert, magasságban 1 métert képes ugrani.
Ukrajna és Közép-Európa területén az elso ember 1 millió évvel ezelott telepedett meg Királyháza környékén (Szolosi járás).
A Kárpátok erdokkel boritott és gyéren lakott vidékei ideális terepet biztositottak számos kolostor épitéséhez. Ezeket az adottságokat használták ki azok a keresztény szerzetesek is, melyek Cirill és Metód tanitványaival együtt érkeztek vidékünkre. A kolostorokat a folytonos hatalmi és vallási változások közt is igyekeztek megorizni, a helyi hübérurak minden erejükkel támogatták fejlesztésüket, hiszen a kultura és müvelodés terjesztoi voltak ezen a nehezen elorheto vidéken. Köztudott, hogy a Szentmihálykörtvélyesi kolostorban nyomda müködött, a Munkácsi bazilita kolostor pedig a vidék legjelentosebb könyvtárának adott helyet.
Jelenleg megyénkben mintegy 30 kolostor müködik, ezek közül a legismertebbek:
1. Munkácsi (noi, právoszláv), Munkács (XIV. sz.)
2. Miszticei (noi, görög katolikus), Misztice (Imszticsevo), 1687.
3. Ugljai (noi, právoszláv), Uglya (X. sz.)
4. Csománfalvi (noi,právoszláv), Csománfalva (1925)
5. Bedoházai (Bedevljá) (noi právoszláv), Bedoháza (1929)
6. Dombokpusztai (noi právoszláv), Beregrákos (1932)
7. Kisbereznai (férfi görög katolikus), Kisberezna (1742)
8. Kövesligeti (Drágovo) (noi právoszláv), Kövesliget-Gázló (XIII. század)
9. Lipcsei (noi právoszláv), Lipcse (1925)
10. Izai (férfi právoszláv), Iza-Husztköz (1920)
11. Huszti (férfi právoszláv), Huszt-Horodilovo (1930)
12. Zárnyai (Priborzsavszke) (noi právoszláv), Zárnya (1933)
13. Gernyési (Kopásnevszki) (noi právoszláv), Gernyés (1936)
14. Husztbaranyai (férfi görög katolikus), Husztbaranya (1716)
15. Szolyvai (noi právoszláv), Szolyva (1997)
16. Ungvári (noi római katolikus), Ungvár (1996)
17. Huszti (férfi právoszláv), Huszt (XX. század)
18. Csendesi (Tisivi) (férfi právoszláv), Csendes (2000).
Minden vidéknek megvannak a maga különlegességei, melyekkel nemcsak határain belül, de az egész világon büszkélkedhet.A kárpátaljai templomépitészet egyedülálló példái a fatemplomok. Ezeket az épitészeti csodákat a fában gazdag vidék lakói - népi ácsmesterek csodálatos mesterségbeli tudással, egyetlen vasszög nélkül ácsolták olyan sajátos épitészeti stilusban, amely csak az adott vidékre jellemzo. A kárpáti faépitészet körébe tartozó fatemplomokat a következoképpen csoportosithatjuk: "bojkói" tipusu templomok, melyek vitathatatlanul a legosibb stilus jegyében épültek. A hármas tagolódásu tércsoportok négyzetesek vagy közel négyzetesek (un. sátras tipus), amelyek közül a hajó a szentélynél és az elotérnél nagyobb méretü. A hajót és a szentélyt belül kupola fedi, az elotér felett pedig a torony magasodik. A "lemki" fatemplomok épitészeti stilusára jellemzo a centrális elrendezésü kupola arányeltolódása. A legtöbb esetben csak a torony vagy az oromzat különbözosége dönti el, hogy a templom gótikus vagy barokk (az utóbbiak szabályos görögkereszt alaprajzuak, középen négyzettel, melyet kupola fed). Még akkor is, ha a "lemkói" fatemplom nem rendelkezik sátras tipusu tetoképzéssel, hanem az épület egész tömegét különleges kiképzésü, kettos teto fedi, a barokkos hagymasisakos kupola elmaradhatatlan eleme a templomnak. A "hucul" fatemplom tipusa rokon az ötös tagolódásu, keresztalaprajzu, tovább fejlesztett változat, amely Kárpátalján csak a Huculföldön terjedt el. Elrendézében görögkereszt alaprajzu, melynek közepén egy négyzet van. A tengelyek irányában az egyensuly ideális. A középso négyzet nagyobb a kapcsolódó négyzeteknél. Ugyanezek az elvek vonatkoznak az épület külso megjelenésére is. A négyzetre épült középso tömeg fent nyolcszögbe vált át, ez utóbbin övpárkány fut körbe. Mindezt nyolcszögü sátorteto fedi, csucsán barokk hagymasisakos tornyocskával, kereszttel. Az egykupolás ötöstagolódásu "hucul" templom szilárdságával és arányos formáival tünik ki a többi fatemplom közül. A "bojkói", "lemkói" és "hucul" fatemplomok a vidéken élo néprajzi csoportok elnevezésérol kapták feltételes tipusmeghatározó nevüket.
KÁRPÁTALJAI FATEMPLOMOK: Viharos (Viska), Uzsok, Szárazpatak (Szuhij), Csendes (Tisiv), Bükköspatak (Bukovec), Pereszlo (Priszlip), Pilipec, Husztsófalva (Danilovo), Mihálka (Krajnikovo), Felsohidegpatak (Verhnij Sztudenij), Erdoludas (Husznij), Alsókalocsa-Gorb, Alsókalocsa-Imságy, Alsókalocsa, Középapsa (Szerednye Vogyáne) (az alsó és felso templom), Felsoszinevér, Toronya (Toruny), Szolyva-Bisztrij, Padóc (Podobovec), Zugó (Huklivij), Jávor (Jálove), Tokésfalu (Kolodne), Sóslak, Csontos (Kosztrino), Mezohát (Láziscsina), Korösmezo (Jaszinya), Nyéresháza (Neresznica), Olhovica, Terebesfehérpatak (Gyilove), Nagyábránka (Lokity), Deskófalva, Szeklence (Szokirnica), Kurucvár (Likicári), Domafalva (Domasin), Patakófalu (Sztuzsica), Iszka, Repenye, Alsóhidegpatak (Nizsnij Sztudenij), Középsohidegpatak, Osándorfalva (Olekszándrivka), Ungvár (muzeum), Velika Hrabivnica, Rekesz ( Zadilszke), Kelecsény, Kiesvölgy (Lubnya).
Kárpátaljára majdnem minden európai épitészeti stilus rányomta bélyegét: a késobizánci, római, gótikus, reneszánsz, barokk, klasszicista, romantikus stilusoktól kezdve - a XIX. század végi - XX. sz-i stilusirányzatokig bezáróan, melyeket a szecesszió, eklektika, funkcionalizmus és konstruktivizmus képvisel. Kárpátalja legrégibb és müvészettörténeti szempontból is jelentos egyházi épületei közé tartoznak a kotemplomok. A középkorban épült gótikus és barokk stilusu nehézkes, massziv templomok, a vallás hatalmát szimbolizálják.Viharos történetük ellenére megorizték középkori szerkezetek jellemzo vonásait: függoleges kompoziciójuk az épitészetben a vallásosságot és az életszeretetet kapcsolta össze, a rövidebb keresztgerenda-rendszer, félkörivü ablakok és bonyolult kaszkádrendszerü alapzat páratlan értéküvé teszik e középkori épitményeket. Kárpátalja román kori templomai közül kiemelkedo jelentoségü a gerényi rotunda, a környék fennmaradt templomai közül a legkorábbi. A XV. századi bovités ellenére az egyik legépebb körtemplom. Fennmaradt a hatszögü kupoladob és a kupola is, amely a magyarországi körtemplomoknál elpusztult. A templom jelentoségét magas müvészi értékü freskói növelik. Ezek egyértelmüen XIV. századiak, korai olasz reneszánsz mester munkák, mig a hajó falfestményei valószinüleg a XV. század második felébol származnak.
KÁRPÁTALJAI KÖZÉPKORI KOTEMPLOMOK: Kigyós, Gerény, Visk, Ungvár, Beregszász, Tiszabökény, Csepe, Hetyen, Nagyszolos, Técso, Huszt, Csetfalva, Nagymuzsaly, Vári, Munkács, Beregsom, Bilke, Császlóc, Szürte, Palágykomoróc, Nagybégány, Badaló, Nagybereg, Bene, Feketeardó, Salánk, Jánosi, Borzsava, Huta.
ÉRDEKES TUDNIVALO: Földrajzi szempontból legészakibb fekvésü teatermeszto vidék - a Munkács melletti Vörös Hegy (Kraszna Horka). A világon egyedülKárpátalján állitottak emlékmüvet postásnak- Fekete Ferencnek (Turjaremete,Perecsenyi járás). Vidékünkön található Európa leghosszabb hársfasora (Ungpart - Ungvár). Európa földrajzi közepe - Terebesfehérpatak (Gyilove) mellett található (Rahói járás). Koordinátái: é.sz. 48 30' és k.h. 23 23'.
Az elso védelmi eroditmények még a bronzkorszakban jelentek meg területünkön. Ezek még egyszerü földvárak voltak. Megemlithetjük az Árdánházi, Sztremtura (Ilosva), Gális és Lovácska oppidum-településeket. A védelmi épitmények leglátványosabb történeti-épitészeti emlékei mégis a XI-XVII. századbeli várak, várromok. Kárpátalja területén 12 középkori vár
található. A feudális várépités olyannyira csak arra az idoszakra volt jellemzo, hogy késobbi korokban várak már nem is épültek. Kétféle vártipus létezett: a egyik csak ellenorzésre és adóbeszedésre szolgált az alárendelt s ellenorzött területeken, a másik - a védelmi-vár tipus volt. A klasszikus középkori várakra általában két egységes alakzat jellemzo: négyzet alaprajzu, a sarkokon vastag falu tornyokkal és a nyolcszögü alakzat, melynek alakja gyakran változott. A kárpátaljai várak esetében az épitészeti stilus földrajzi fekvésüktol függoen a hegyvédéken valamelyest változik.
1. UNGVÁRI VÁR (Ungvár) - XI. század - jelenleg muzeum.
2. MUNKÁCSI VÁR (Munkács) - XI. század - jelenleg muzeum.
3. NEVICKEI VÁRROM (LOVAGVÁR) (Nevicke, Ungvári járás), várrom - XIII-.XVII. század - turista látványosság.
4. SZEREDNYEI VÁRROM (Szerednye, Ungvári járás), várrom - XII-XVIII. század.
5. KOVÁSZOI VÁRROM (Kovászó, Beregszászi járás), várrom - XII-XVI. század.
6. BEREGSZENTMIKLOSI (Szentmiklós, Munkácsi járás) birtokközpont - XV. század.
7. NYALÁBVÁR (Királyháza, Nagyszolosi járás), várrom - XII-XVII. század.
8. HUSZT VÁRA (Huszt), várrom - XI-XVIII. század - turista látványosság.
9. KANKO VÁRA (Nagyszolos), várrom - XI-XVI. század.
10. SZUHABRONKA LOVAGVÁRA - (Szuhabaranka, Ilosvai járás), komaradvány - XIII-XIV. század.
11. BORSAVA VÁRA (Mezovári, Beregszászi járás), komaradvány - XI-XVII. század.
12. VISKI VÁR (Visk, Huszti járás), komaradványok - XIII-XIV. század.
Ha a várakra hadászati szempontból volt szükség, a nyugodtabb nagyvilági életvitel feltételeinek megteremtéséhez a lakályosabb épitmények épitése kedvezett. Ismert fouri
családok különleges palotákat, kastélyokat és középnemesi udvarházakat épittettek. Roppant méreteikben, lendületességükben, fouri pompával berendezett helyiségeikkel, ezek a kastélyok az épitészet különbözo és eredeti stilusait képviselték.
1. SCHÖNBORN-VÁRKASTÉLY (jelenleg "Kárpáti" szanatórium) - Beregvár, Munkácsi járás.
2. PERÉNYI KASTÉLY (Nagyszolos).
3. DOLHAI VÁRKASTÉLY (Dolha, Ilosvai járás).
4. RÁKOCZI-KASTÉLY (Munkács).
5. DRUGETH-KASTÉLY (várrom, Ungvár-Gerény).
6. BETHLEN-RÁKOCZI KASTÉLY-Grófudvar (Beregszász).
7. PLOTÉNI-KASTÉLY (Nagyláz, Ungvári járás).
ÉRDEKES TUDNIVALO:
A Kárpáti régió területe nagyobb mint: Luxemburg, Vatikán, Liechenstein, Málta, Monaco, San Marino, Andora, Brunej, Ciprus, Szingapur, Katar, Maldiva, Bahrain, Liván, Gambia, Kabo-Verde, Komori, Mauritius, San-Tome és Prinsini, Sejseli, Banuatu, Nyug-Szamoa, Tonga, Tuvalu, Mikronezia, Marsali, Palau, Guam, Nauru, Kiribati,Bahama, Barbados, Jamaica, Trinidád és Tobaco, Grenada, Saint Christopher és Nevis, Antugua, Barbuda, Dominica, Saint Vicent és Grenadina, Saint Lucia.
Kárpátalja népessége nagyobb mint: Iseland, Dzsibuti, Nyugat-Szahara, Ecuador, Guinea, Guinei-Bisau, Svalizenda, Beliza, Surinama, Gajana, Banuatu, Fiji, Solomoni-szigetek.
Kárpátalja az a vidék, ahol különbözo népek, kulturák és vallások fonódnak össze. Itt nemcsak etnikumok keverednek, de földrajzi és éghajlati övezetek is. Minden történelmi viszontagság.ellenére, még a haboruk és szerencsétlenségek sem tudták elszakitani egymástól a népeket, vallásokat , kulturákat. Ugy tünik, még a zord Kárpáti hegyek is védelmet nyujtottak e vidéknek a hideg szelektol. Ezért nem különös, hogy ebben a nagy keveredésben olyan eredeti helységnevek születtek Kárpátalján, melyek eredetét több verzió is magyarázza:
1. Ungvár: az Ung folyónévnek és a vár fonévnek az összetételébol ered. Az Ung folyó mellett épült várra utal. A XIX. sz. közepe óta használt Uzshorod elnevezés a magyar "Ungvár" név tükörforditása. Egy másik magyarázat szerint, az óbolgár "ugolj" (szén) és "ugol" (sarok) szavak, valamint az "uzok"-keskeny szó magyarázza eredetét, amely az Ung keskeny medrére utal; vagy talán a török "ung","ong" szavakból, ami "jobboldalit" jelent.
2. Munkács: a "muka" (kin) szóból ered, mely a Munkácsi vár épitésével kapcsolatos nehéz, kinszenvedéses munkára utal. A "muka" ószláv szóból ered, ami buzát jelent, mivelhogy abban az idoben a Latorca partján állt egy nagy malom. A "Munkácsi ur földje" értelmezésbol, ami a városnév magyar magyarázata.
3. Huszt: a magyar "Huszti vezér földje" elnevezésbol. A helységen keresztülfolyó és jobbról a Tiszába ömlo Husztica patak nevébol.
4. Beregszász: a szláv elnevezésmagyarázat: "hely a parton, szárazföldön". "Beregzaza" formában is elofordult, mivel a beregi erdoispán székhelye volt.
5. Técso: régi német neve "Deutsch-au, "Teutsch-au", "Técso" forditásban "német falu"-t jelent.
6. Nagyszolos: "terület, ahol szolot termesztenek".
7. Szolyva: a "szolyva" ómagyar és ószláv szóból ered, aminek a jelentése: "terület, ahol sós, ásványviz folyik".
8. Rahó: a "rachuvati" (számolni) szóból ered, vagy a "Rah gazda földje" kifejezésbol. Egy másik magyarázat szerint: a helység a jobb felol Tiszába ömlo Rahó patak völgyében épült s a patakról kapta nevét.
9. Ilosva: az ószláv "irzsava" (rozsda) szóból magyarázzák eredetét. Az Irsavka vagy Irzsavka folyó nagy mennyiségü vasat tartalmazott, aminek köszönhetoen a vizet rozsdaszinüre festette. A magyar "Ilosva" elnevezés az Ilosvay birtokos család nevétol ered.
10. Perecseny: a "peretin" szóból, mely utkeresztezodést jelent, a másik jelentése - "Perecsi ur földje".
11. Nagyberezna: nagy nyirfaerdot jelent ukránul.
12. Ökörmezo (Mizshirja): uj ukrán helységnév, aminek jelentése "terület a hegyek között".
13. Volóc (Volivec): ukrán jelentése: "terület, ahol a szarvasmarhacsorda telelt".
A többi helységnév ukrán elnevezése is érdekes jelentésü: Roztoki, Haty, Hreblja, Virj, Zariccsa, Uzsok, Szinyák, Kálnik, Kamjynka - folyót, vizet,patakot, mocsarat jelento szavakból erednek. Holm, Gyilok, Gyilove, Kopinivci, Priszlon, Bereg, Zaperegyilja,Vertep, Kut - hegyet jelento szavakból. Tiszjánka, Bereznij, Szokirnica, Csertezs, Horincsovo, Jablunevo, Kalini, Orichovica, Lipovo, Loza, Lozjánszke, Szmerekovo, Verbovec, Hrusevo, Ternovo, Oljsávka, Hrabovo, Dubi, Dubove, Gyibrova, Dubrivka, Jasznya, Trosznik, Trosztyanica,Kolodne, Liszkovec, Liszárnya, Dracsino, Koropec, Sztrojno, Berezove, Barvinok, Boboviscse, Bukovec, Kástánovo, Topolin, Lopusánka, Repinka, Vilchovatij, Vilhivci, Vilsáni - e települések az erdo, fa, növényfajták elnevezésébol erednek. Kamjanica, Ceholnya, Uglica, Kopásnevo, Kopánya, Bereg, Polszka, Majdan, Koszino, Lázi, Poljána, Luh, Luhi, Lezescsina - földet, mezot jelento szavakból erednek.
Nove szelo, Szvoboda, Novoszelica, Pászika, Pereláz, Vorota - falut és gazdasági épületeket jelento szavakból erednek. Turja-Poljána, Turja Remeta, Turicski, Vovkove, Komárivci, Kobilecka Poljána, Kigyós, Bilki, Zsukovo, Medvezsij, Olenevo, Koropec, Csap, Oszava, Holubine, Rákosino, Rákovo, Liszicsevo, Kobilinec, Kljácsánovo, Meskárnya, Kucsava, Ploszkanovica, Voloszjánka, Volobec, Volovoje, Bicskovo, Verecki, Kerecki, Baraninci, Sztriháljnya, Szkotárszke - ezek a települések állatnevekrol kapták elnevezésüket.
Elodeink is ugy tartották, hogy az ember nemcsak munkával él, de pihenésre is szüksége van. Kárpátalja hires jellegzetes, különleges ünnepi hagyományairól. Még ma is találkozhatunk falvainkban és városainkban a Karácsonyi ünnepek alatt kántáló felnottekkel és gyerekekkel; Husvét vasárnapján a keresztény templomok elott gyülekeznek a hivok, hogy megszenteltessék a hagyományos husvéti ételekkel teli pászkáskosarakat. Minden nemzetnek, mely vidékünkön él, megvan a saját hagyománya, ünnepei, legyen az a Hanuka ünnepe a zsidóknál, karácsonyi ünnepek a magyaroknál és németeknél, a Mászljánica az oroszoknál vagy a Szentháromság ünnepe az ukránoknál és romáknál, valamint a Mercisor a románoknál.
1. Szenteste - január 6 (december 24.).
2. Karácsony - január 7-8. (dec. 25-26.) - kántálás.
3. Oév - január 13-14. (január 1.) - regölés (jókivánságok: a házba elsoként legények, zsidók vagy cigányok léphetnek be).
4. Vizkereszt - január 18-19. (5-6.) - vizet szenteltek.
5. Szent Bálint (Valentin) - február 14. (szerelmesek napja).
6. Gertyaszentelo Boldogasszony - február 15. (január 2.) (a tavasz elso ünnepe)
7. Gyümölcsoltó Boldogasszony - április 7. (noi ünnep).
8. Husvét - április vagy május (pászkaszentelés, locsolkodás).
9. Szent György ünnepe - május 6. (a falvakban vizzel locsolkodtak).
10. Szentráromság ünnepe - a Husvét utáni 50. nap (hársfaágakat szentelnek).
11. Keresztelo János ünnepe (Kupála) - julius 7. (az elso körte érése).
12. Péter-Pál - julius 12. (junius 30.) (fürdési idény).
13. Illés napja - augusztus 2. (az osz kezdete).
14. Urunk szinelváltozása - augusztus 19. (augusztus6.).
15. Nagyboldlgasszony ünnepe (Uszpinnya) - augusztus 28. (oszi gombaszezon).
16. Keresztelo Szent János vértanusága - szeptember 11. (augusztus 29.) -
(nem ettek fejformáju zöldségeket és nem étkeztek tányérból).
17. Szent Kereszt felmagasztalása (Zdvigi) - szeptember 27. (szeptember 14.) ( a kigyók menedéket keresnek, nemkivánatos az erdot járni).
18. Pokrova - október 14. (az utolsó gombaszezon).
19. Mindszentek ünnepe - november 1.,Halottak napja - november 2.
20. András-nap - december 13. (a lányok jövendölése).
21. Mikulás - december 19. (december 6.) - a gyerekek ajándékot kapnak az ablakba kitett cipojükbe.