655 000 no és 621 000 férfi él. A terület egészében az 50-es évek elején emelkedett meg a születések száma. 1959-tol 2000-ig Kárpátalja lakossága másfélszeresére növekedett. A legnagyobb lakosságnövekedés az Ungvári, Técsoi, Munkácsi, Huszti és Nagyszolosi járásban figyelheto meg. Ezekben a városokban a lakosság összlétszáma meghaladja a 100 ezer fot. Kárpátalján a legkisebb lakosságnövekedés a hegyvidéki falvakban és városokban észlelheto: a Nagybereznai és az alföldi Beregszászi járásban.
Területünkön jelenleg 712 ezer munkaképes ember él, 540 ezren a megyén belül dolgoznak, 80 ezer ember potenciális szezonmunkás, 573 ezer munkaképtelen és 14 ezer munkanélküli lakost számlálnak. Ezen kivül, 240 ezer nyugdijas, 36 ezer nagycsaládos, 44 ezer rokkant és 40 ezer idos és egyedülálló ember.
A Kárpáti régió területén összesen 76 különbözo nemzetiség képviseloje él:
1. UKRÁNOK - 78,4% vagy 976 479 ember: Kárpátalja legjelentosebb nemzetisége. Négy sajátos etnikai csoportot alkotnak: a bojkok - Volóci és Ökörmezoi járás, a lemkik - Nagybereznai járás, a huculok -Rahói járás, a dolinyákok - alföldi és hegyaljai járások
2. MAGYAROK - 12,5%, ami 155 711 fo: Beregszászi, Nagyszolosi, Ungvári, Huszti járás.
3. OROSZOK - 4% - 49 458: Ungvár, Munkács, Szolyva, Csap.
4. ROMÁNOK - 2,4 % - 29 485 fo: Aknaszlatinai járás.
5. CIGÁNYOK (ROMÁK) - 1 % - 12 131 fo: Ungvár, Beregszász, Szolyva, Királyháza,Munkács, Tiszaujlak.
6. SZLOVÁKOK - 0,6 % - 7 329: Ungvári, Szolyvai és Perecsenyi járás.
7. NÉMETEK - 0,3 % - 3 478 fo: Pósaháza (Pávsino), Pálánok, Kékesfüred (Szinyák), Királymezo (Uszty-Csorna), Técso, Németmokra.
8. ZSIDOK - 0,2 % - 2 639 ember: Ungvár, Munkács, Huszt.
9. FEHÉROROSZOK (BELORUSZOK) - 0,2 % - 2 521: Ungvár, Munkács.
10. CSEHEK, LENGYELEK, OLASZOK, ÖRMÉNYEK, AZERBAJDZSÁNOK és más nemzetiségek - 0,6 % közel 2 000 ember: Ungvár, Munkács, Huszt, Rahó.
Érdemes megemliteni azokat a történelmi törzseket és népeket is, amelyek több évszázadon át megyénk területén éltek. Többek között: szkiták - i.e.VII. század, kelták - i.e. V. -I. század, szarmaták - I.század, dákok - i.e. I. sz. - I. sz., rómaiak - II. század, gótok - II. sz., burgundok - III. sz., vandálok - III. sz., gótok - IV-VI. sz., hunok - VI. sz., avarok - VI-VII. sz., bolgárok - IX. sz., morvák - IX. század.
Mint ismeretes, Kárpátalját a vándorlás hulláma is erosen érintette: két évszázad alatt területünkrol 400 ezernél több ember emigrált. Ma már kárpátaljaik és azok leszármazottai a világ majdnem minden földrészén és kontinensén fellelhetoek. Megközelitoleges adatokat közlünk (a külföldi szakirodalomra hagyatkozva) azokról a kárpátaljai ukránokról és ruszinokról, akik külföldön telepedtek le: EUROPA (Magyarország - 3 000, Szlovákia - 30 000, Csehország - 12 000, Lengyelország - 60 000, Horvátország -5 000, Szerbia - 25 000, Románia -20 000), Kárpátaljáról származó kivándorlók nagy létszámban élnek olyan európai országokban is, mint Ausztria, Németország, Moldova, Fehéroroszország, Oroszország.
ÁZSIA: nagylétszámban vándoroltak ki kárpátaljai lakosok Izraelbe. AMERIKA: USA - 620 000, Kanada - 20 000, sok kárpátaljai telepedett le Argentinába és Braziliába. AUSZTRÁLIA: Ausztrália - 2 500.
Rosztiszláv Nagymorvai Fejedelem (846-870) egy jövendo állam alapjait fektette le, amikor a Bizánci császárhoz fordult azzal a kéréssel, hogy küldjön papokat, akik szláv nyelven hirdetnék az igét. A császár Cirillt és Metódot küldte e területre. 988-ban Volodimir Kijevi Nagyfejedem felvette a kereszténységet és vele együtt az egész állam - a Kijevi Rusz. Ebben az idoben vagy talán még ennél is korábban, Kárpátalja lakossága, mely ezek között az államok között élt, szintén felvehette a kereszténységet. Az egyház lett a feudális rendszer legnagyobb támogatója. A helyi lakosság egyformán tartotta a kapcsolatot ahogy nyugattal, ugy kelettel is. Korjatovics Tódor podóliai herceg alapitotta a Munkácsi bazilita kolostort, az itáliai Drugethek pedig betelepitették Kárpátaljára a jezsuitákat. A Bizánci Császárság meggyengülése folytán erosödtek a kapcsolatok a nyugati kereszténységgel, ami dönto hatással volt a helyi keresztény kulturájára is.
Kárpátalja lakosságára nemcsak a nemzetiségi sokszinüség jellemzo, de vallási hovatartozásuk is sokrétü: különbözo egyházi felekezetek és vallási irányzatok közül megyénkben közel 30-at tartanak számon: 1. Ukrán právoszláv egyház (Moszkvai patriarchátus). 2. Ukrán právoszláv egyház (Kijevi patriarchátus). 3. Ukrán autokephal (önnálló) právoszláv egyház. 4. Orosz právoszláv egyház. 5. Právoszláv óhitüek közössége (pap nélküli egyezmény). 6. Kárpátaljai görög katolikus egyház. 7. Kárpátaljai római katolikus egyház. 8. Kárpátaljai református egyház. 9. Hetednapi adventisták egyháza. 10. Szombatista keresztények egyháza. 11. Reform-adventisták egyháza. 12. Evangélikus keresztény baptisták egyháza. 13. Az ukrán evangélikushitü szabad keresztényegyházak szövetsége. 14. Metodista egyház. 15. Ukrajna evangélikushitü keresztények szövetsége. (Pünkösdisták). 16. Evangélikus keresztények szövetsége (Szombatisták). 17. Jehova tanui. 18. Ujapostoli egyház. 19. "Élo Isten" egyház. 20. "Élo hit" egyház. 21. "Ujszövetség gyülekezete" egyház. 22. Jézus Krisztus utolsó napjai (mormonok). 23. Judaizmus. 24. Krisnahivok. 25. Buddhisták. 26. Muzulmánok.
Bármelyik vidék legnagyobb gazdagságát az ott élo emberek jelentik. Ok alkotják a multat, formálják a jelent és ok fogják épiteni a jövot, az o tevékenységük alakitja mások véleményét az adott régióról. Nem képez kivételt ez alól megyénk sem, mely hirét kitüno tudósainknak, iróinknak, társadalompolitikusainknak és elsosorban müvészeinknek köszönheti.
Ki? | Kicsoda? |
| Andrella Mihajlo (1637-1710) | Vallási polemikus müvek szerzoje |
| Bazilovits Joanicz (1742-1821) | Elsoként irta meg Kárpátalja történelmét |
| Baludjánszkij Mihájlo(1769-1847) | A Szentpétervári Egyetem elso rektora |
| Barabolja Marko (1910-1945) | Iró, szatirikus. |
| Bacsinszky András (1732-1809) | Püspök-felvilágositó, az ötkötetes Biblia kiadója |
| Boksay József (1891-1975) | A kárpátaljai festoiskola alapitója |
| Borsos-Kumjátszkij Julij (1905-1978) | Költo és pedagógus |
| Brascsajko Julij (1879-1955) | A kárpátaljai "Proszvita"társaság elso elnöke |
| Volosin Augusztin (1874-1945) | Kárpát-Ukrajna elnöke, tudós-pedagógus |
| Hadzsega Vaszil (1864-1938) | Történész, lelkész, pedagógus |
| Harajda Iván (1905-1945) | Történész, a Kárpátaljai tudományos egyesület elnöke |
| Glück Gábor (1879-1983) | Ismert festomüvész |
| Hrabár Igor (1871-1960) | Festomüvész, az "Orosz müvészet története" c. mü irója. |
| Grabovszky Emil (1892-1955) | Ismert festomüvész |
| Grendzsa-Donszkij Vaszil (1897-1974) | Iró, ismert publicista |
| Hodinka Antal (1864-1946) | A Pozsonyi Egyetem rektora, történész. |
| Huca-Venelin Jurij (1802-1839) | A bolgárkutatás szlávisztikai történeti iskola alapitója |
| Demján Luka (1894-1968) | Kárpátaljai iró és folklorkutató |
| Dodrjánszki Adolf (1817-1901) | Felvilágositó, az Orosz districkt helytartója |
| Dóhovics Vazul (1783-1849) | Filozófus, Kárpátalja elso akadémikusa |
| Duliskovics János (1815-1883) | Ismert kárpátaljai történész, lelkész |
| Duchnovics Olekszándr (1803-1865) | Népmüvelo, pedagógus, folklorkutató és iró |
| Gyöngyösi István (1629-1704) | Ismert magyar költo |
| Erdélyi Béla (1891-1955) | A kárpátaljai festoiskola alapitója |
| Zsatkovics Jurij (1855-1920) | Történész, néprajzkutató, forditó |
| Zádor Dezso (1912-1985 ) | Hires kárpátaljai zeneszerzo és zenetudós |
| Zékány János (1670-1739) | Magyar nemes, II. Péter orosz cár neveloje |
| Zrinyi Ilona (1643-1703) | Munkács birtokosa, a munkácsi vár hos védelmezoje, az egyedüli no, akit a török szultán hosiességéért tüntetett ki. |
| Karabélyos András (1906-1964) | Ismert kárpátaljai költo |
| Kassai Antal (1921-1991) | Ismert festomüvész. |
| Klocsurák István (1895-1980) | A Hucul Köztársaság vezetoje Korösmezon. |
| Kondratovics Irinei (1878-1957) | Történész, a Podkárpátszka tudományos egyesület alelnöke. |
| Korjatovics Tódor (? -1414) | Munkácsi hercegi cimet kapott Nagy Lajostól. O alapitotta a Munkácsi kolostort. |
| Kocák Arszenij (1737-1800) | Filozófus, nyelvész, költo |
| Koczka András (1911-1987) | Ismert festomüvész |
| Kralitzky Anatol (1834-1894) | Iró, történész és néprajzkutató |
| Kukolynik László (1765-1821) | A felsofoku tudományos gimnázium igazgatója |
| Lehoczky Tivadar (1830-1915) | Történelemtudós, régész és néprajzkutató, a muzeum alapitója. |
| Lelekács Miklós (1907-1975) | Történelemtudós és tájkutató, bibliográfus. |
| Lintur Péter (1909-1969) | Ismert kárpátaljai néprajzkutató, tudós. |
| Logyij Péter (1764-1829) | A Szentpétervári Egyetem jogi tanszékének dékánja. |
| Lucskay Mihály (1789-1843) | A "Historia Carpathio Ruthenorum"("A Kárpáti ruszinok története") c. mü irója. |
| Manajlo Fedor (Tivadar) (1910-1978) | Ismert festomüvész |
| Márkus Alekszándr (1891-1971) | Iró, pedagógus, ujságiró. |
| Márton István (1923-1996) | Ismert kárpátaljai zeneszerzo. |
| Matezonszkij Konstantin (1794-1858) | Az elso énekkar alapitója Kárpátalján. |
| Máskin Mihajló (1926-1971) | Zeneszerzo, a "Verhovina mati mojá" cimü dal szerzoje. |
| Mitrák Alekszándr (1837-1913) | Iró, néprajzkutató, szótárkészito. |
| Munkácsy Mihály (1844-1900) | Világhirü magyar festomüvész. |
| Orlai Iván (1771-1829) | A felsofoku tudományos gimnázium igazgatója |
| Pávlovics Alekszándr (1819-1900) | Népmüvelo, iró |
| cs Iván (1887-1958) | Nyelvész, a "Podkárpátszka Rusz pedagógiai egyesületé"-nek alapitója. |
| Pasztelij Iván (1741-1799) | Történész és pedagógus |
| Pacsovszkij Vaszil (1878-1942) | Költo és történész, a "Szribna zemlja" cimadója. |
| Pidhirjánka Marijka (1881-1963) | Ismert kárpátaljai költono. |
| Potusnyák Fedor (1910-1960) | Költo, novellista, régész és néprajzkutató. |
| Rakovszkij Iván (1815-1855) | Iró, publicista. |
| Roskovics Ignác (1854-1915) | Ismert festomüvész. |
| Szabó Eumén (1858-1931) | Irodalmár, pedagógus, a szláv és magyar-orosz nyelvtan szerzoje. |
| Szvida Vaszil (1913-1989) | Szobrász-fafaragó. |
| Szilvay Iván (1838-1904) | Görög katolikus lelkész, iró és költo. |
| Szova Petro (1894-1984) | Tájkutató, történész, tudós. |
| Sztávrovszkij-Poprádov Jurij(1850-1899) | Ismert iró és publicista. |
| Sztripszky Hiador (1875-1946) | Bibliográfus, néprajzkutató,történelemtudós. |
| Tomcsányi Mihály (1914-1975) | Ismert kárpátaljai iró. |
| Fenczik Jeno (1844-1903) | Szakiró, lapszerkeszto. |
| Csopej Vaszilij (1856-1934) | Filozófus, a "Ruszin-magyar szótár" irója. |
| Csurgovics János (1791-1862) | Görög katolikus nagyprépost, ismert kárpátaljai tanár. |
| Soltész Zoltán (1909-1990) | Ismert festomüvész. |
| Stefán Ágoston (1893-1986) | Pedagógus, a Kárpát-Ukrajna országgyülés elnöke. |
Különbözo korokban Kárpátalja területén olyan világhirü személyiségek fordultak meg, mint Bartók Béla - világhirü magyar zeneszerzo, Herman Biedermann osztrák történelemtudós, Jókai Mór - a XIX. század egyik legnagyobb magyar irója, Alekszandr Ipsilánti - görög forradalmár, Kazinczy Ferenc - a korabeli magyar irodalom és nyelvujitás vezéralakja, Kossuth Lajos - az 1848-as szabadságharc vezére, Iván Olbracht - cseh iró, Petofi Sándor - világhirü magyar költo, Heverdle Ferenc és Hollósy Simon hires magyar festomüvészek, Mikola Szadovszkij - ukrán szinházrendezo, Robert Maxwell - ismert média-mágnás, Olga Kobiljánszka - ukrán iróno, chesed Spira - a chaszidizmis ismert vezetoje és Roquell Kant - amerikai festomüvész.
Kárpátalja történelme olyan európaszerte ismert nemesi családok nevéhez kötodik, mint a Rozgonyi család (XIV. század -Dolha melletti települések tulajdonosai), a Gunt-Pázmány család (XIV. sz. Visk tulajdonosai),a Perényi család (XIII-XX. sz. 117 település tulajdonosai), a Dolhay család (XIII-XV. sz. - Dolha, Vizköz, Kovácsrét, Ökörmezo, Beregkisfalud, Ilosva, összesen 20 falu tulajdonosai), a Drágus család (Aknaszlatina és 5 település), a Balka és Drágffy fivérek (Királyháza, Huszt, Técso, Iza és 32 falu a Tarac folyó mentén), az Urmezei család Máramaros 27 település birtokosa volt, a Bilkey-Ilosvai család szintén Máramaros 24 településének volt birtokosa, a Pogány család (a Tarac és Talabor 35 kisebb település tulajdonosai), a Karacsin család (Bilke, Lipcse, Herincse, Misztice, Rahó), a Drugeth család, mely az Uzsoki vármegye tulajdonosa volt, Dóhay-Petrovaiék (a Borzsa folyó mentén 35 kisebb település tulajdonosai), Hunyadiék (32 falu és 2 város vidékünk déli részében). A XII-XV. században vidékünkön élt nemesi feudális családok közül megemlithetjük a Teleki, Rákóczi, Bocskai, Sztáray, Forgách, Barkoczy, Amadé, Aldárius, Sztójai, Wichmandi, Básthy, Apafy.
A XVI-XIX. században élt legismertebb nemesi családok közül kiemelhetjük az Ung vármegyei Apponyi, Sztáray, Barkoczy, Petrovay, Wicmandi, Ploténi és Pongrácz családokat,
Máramaros vármegyébol a Károlyi, Teleki, Toldi, Korniss, Sztójkó, Fischer, Réti, Szoploncai és Pogány családokat, Ugocsa vármegyébol a Perényi és Lónyai családot, Bereg vármegyébol a Schönborn családot.