Megyénk összterülete 12 800 négyzetkilométer. A 13 járás összesen 15 adminisztrativ egységet képez. A területen 10 nagyváros, 28 un. városias jellegü település és 561 község található. Megyei alárendeltségü városaink : Ungvár, Beregszász, Munkács és Huszt, járási alárendeltségüek: Szolyva, Ilosva, Técso, Nagyszolos, Rahó és Csap.
Természet-földrajzi viszonylatban területünk 2 tájegységre osztható: hegyvidéki ( a Kárpátok) és alföldi ( Kárpátaljai Alföld). A terület nagyobb részét ( 86 %) hegyek és elohegyek boritják, Kárpátalja legmagasabb pontja a Hoverlán található Csornogorai hegytömb, mely 2061 méter magas. A terület legmélyebb része ( 101 m mélyen a tenger szintje alatt) megyénk ellentétes végében Oroszgejocön ( Ungvári járás) található.
Kárpátalja legnagyobb folyója a Tisza. A folyónak fontos szerepe van a terep kialakulásában. A Tisza kelet-nyugati irányban folyik ( a Fehér és Fekete Tisza egyesülésével veszi kezdetét és összegyüjti a vidék valamennyi folyóját. Kárpátalja területén a folyó hossza 223 kilométer, és a Szerb fováros,Belgrad közelében ömlik a Dunába). Kárpátalja hidroszisztémáját vizválasztó gerinc választja el az Ukrán Kárpátok folyóitól. Jelentos mennyiségü folyóinkat a hegységeket tagoló völgyekben gyülekezo bovizü patakok táplálják, összesen 9 429 folyó, csermely és hegyi patak található, ezek közül 9 277 kisebb folyó ( 10 km hosszuságig), 152 folyó 10 kilométernél hosszabb( Nagyág, Talabor, Soporka, Tarac, Irsávka, Szinyávka, Técso, Szerednye, Koszivszka, Bogdán, Lázescsina, Turbát, Ozeránka, Bertanka, Bruszturanka, Repinka, Luzsánka, Mokrjánka, Apsica, Nagyugoljka, Vaszkova, Turja, Zsdenyivka, Viznyica, Sztára, Szernye, Csaronda, Cigány, Vigya, Turicska, Lomoványa, Pinya, Vicsa, Szvinka, Koropec, Szuhár, Ulicska, Árok, Boronyáva, Vilsánka, Jablunica, Vilhivcsik, Verbovec, Kvasznij, Csehovec, Bábicska, Hnilij, Voloc, Moska , stb), és négy 100 kilométernél hosszabb folyó ( Ung, Latorca, Borzsa, Tisza).
A hegyi sebes folyókkal ellentétben, Kárpátalja tavainak száma csekély - 137, melyekbol csak 32 - állandó tó. A kevés közül a legnagyobb tó a Szineviri-tó. 10 ezer évvel ezelott alakult 989 m magasan a tenger szintje felett. A nép által tengerszemnek nevezett tó helyenként 27 m mély, vizfelülete mintegy 7 hektár, a viz homérséklete - +12 - + 18 , itt honos a szivárványos, folyami és tavi pisztráng. A kárpátaljai tavak néhány tipusa:
gleccsertavak: Apsinec, Miricsejka, Neszámovite, Brebeneszkul, Breszkul, Vorozseszka, Gerasani, Dragobráti Tavacska, Nizsnye, Verhnye, Kis Gropa, gáti tavak: Szolene, Talabori tavak, Szinevir, antropogén tavak: Fekete-tavak, Szolyvai-tavak, vulkanikus eredetü tavak: Lipcsei-, Vorocsói-, Szinye-tó.
Félelmetes legendák füzodnek a kárpátaljai mocsarakhoz: Szernye-mocsár, Fekete-mocsár, Szolenyi Mlaki, Zároszlyák, Trofanec. Még 1878-ban megkezdodött a Szernye-mocsár lecsapolása, amely mintegy 14 hektárnyi területet foglalt el. A lecsapolt mocsár helyén ma már bovizü mesterséges vizgyüjtok és tavak vannak, melyekben pontyot, kárászt és fehér amurt tenyésztenek. A turisták kedvelt kirándulóhelyei a hegyi patakok zuhogói, vizesései: a Vojvodinszki ( a legnagyobb), a Trofanec ( a legmagasabb), a Sipot, aGorodilovi, a Szkákálói, Hársi, Rónafüredi, a Mokrai, az Ördög Malom. A sik területeken, az alföldön, sok mesterséges vizgyüjto-csatorna található. Ezek közül az Ungvári, Beregszászi, Nagyszolosi, Ungvári- és Munkácsi járásban fellelheto folyók-csatornák a legnagyobbak,továbbá 50 kis tó és vizgyüjto, amelyek összterülete 173 négyzetkilométer. Ezek az Égermezei, Beregkisalmási és a Gorboki tavak.
A Kárpátok hegyvonulata, melynek lábánál terülnek el városaink, Európa szerte hires földrajzi terület. Számos különbözo verzió ismert, amely a "Kárpátok" szó eredetét magyarázza: 1) I.e. az 1. évezred elején az adott területen géta-dák törzsek éltek, melyeket kárpi-nak (kárpiáni-nak) neveztek. 2) a szanszkrit nyelvbol, ahol a "Kárpát" szónak néhány jelentése is volt : " egyenletlen", "megmüvelt", "fedezék", "menedék". 3) az ógörög nyelvbol, ahol a szó "dombot" jelent. 4) a trák nyelvben a "kápo" szó "sziklát" jelent. 5)az egyik osi népi legendában egy jóságos óriásról, Kárp-ról van szó. 6) egy másik legenda szerint az ördög megkorpálta a földet.
A Kárpát-hegység területünk 80 %-át boritja. A hegység több párhuzamos vonulatból áll, melyek 240 km-en át huzódnak északnyugatról délkelet felé, szélességük - 110 km. A Kárpátok közel 1,2 milliárd évesek. A hegyek évente 1-2 cm-t nonek és nagyon lassan kelet felé csusznak. A hegyvidéken található Kárpátalja erdeinek 45% -a, a hegyi havasok pedig 40 ezer hektár területen helyezkednek el megyénkben. Kárpátalja legmagasabb csucsai a Máramarosi-havasokban találhatók: Hoverla - 2.061 m, Brebeneszkul - 2.035m, Pop Iván - 2.022 m, Pietrosz - 2.020 m, Hutin-Tomnátik - 2.017 m, Rebra - 2.007 m, Tupkul - 1.932m, Breszkul - 1.910 m, Bliznica - 1.881 m, Dzembronya - 1.877 m, Sztrimcseszka - 1.872 m, Dragobrát - 1.786 m. Dél felol a Máramaros osmasszivumának sziklás hegygerincei látszanak, ezek a Makovica, Kraszna ( Gropa), Velikij Gyil, Szvidovec, Borzsava ( Sztoj), Csornogora, Rivna, Antalovszka Poljána, Szinyák, Vihorlát, Polonina Runa. Kárpátalja fobb utvonalai a hágók felol a Vizválasztó gerincen át közelithetoek meg. Ezeken a fontos közlekedési utakon keresztül érintkezett a multban és érintkezik napjainkban is Közép-Európa Kelet-Európával. Az Uzsoki-hágó 889 m, a Vereckei -839 m, a Volóci ( Kisszolyvai) - 1014 m, a Viskivszki ( Toronyai) - 931 m,a Legioniv - 1110 m és a Jablunicai -hágó (931 m) évszázadokon át jó szolgálatot tettek az embereknek. Sok titkot rejtenek a területünkön található barlangok is: só-barlangok (az Aknaszlatinai bányák), karszt-barlangok ( Kámjányi Vorota, Dirávij Káminy, Vedmezse iklo, Prozorih sztyin, Bilih sztyin, Románia, Viv, Csur, Knyáhinya, Druzsba, Hrebiny, Perlina, Szinatirij, Csertizs, Molocsnij Káminy, Kis Termoksza), márvány-barlangok: (Terebesfehérpatak, Szidorfalva, Csillagfalva).
A homokko és vulkanikus vonulat között huzódik északnyugat - délkelet irányában a széles Máramarosi-medence. Ez a Kárpátaljai alföld, mely egészen a Közép-dunai alföldig (Pannóniáig) huzódik és a vidék 20 %-át teszi ki ( közel 2 000 négyzetkilométert) A terület felét mezogazdasági haszonföldek foglalják el, 15%-án pedig az alföld erdei terülnek el. A mezogazdasági rendeltetésü termoföldek a sikvidék 39 000 hektárát teszik ki, a szántóföldek 188 000 ha, a legelok - 102 400 ha, a kaszálók - 73 000 ha. A hegyekben üregek, mélyedések találhatók,mint például a Perecsenyi, Királymezei, Alsókalocsai, Huszti, Felso-Volóci.
Kárpátalja éghajlati sajátosságaira földrajzi fekvése van a legnagyobb hatással. A magas hegyek védelmet nyujtanak a hideg északi szelek ellen, a csapadékos, mérsékelten kontinentális éghajlat pedig kedvez az enyhe nyári és téli idojárás kialakulásának. Tulajdonképpen, aki
északról látogat el vidékünkre, itt meleg déli klimát talál, a délrol érkezo turista - hüvös északit. Egyesek pont ezekért a különbözoségekért jönnek vidékünkre. A legmagasabb nyári középhomérséklet - +40 , a lagalacsonyabb téli középhomérséklet- -32 . Minimális csapadék mennyiséget 642mm-t az alföldi területen ( Beregszász) mértek, a legtöbb csapadék Királymezon ( Técsoi járás) elérte a 1 411 mm-t. A leghosszabb nappal területünkön junius 22-én, a legrövidebb - december 22 -én van, átlagban a téli nappalok hossza - 8.5 óra, a nyáriaké - 15.5 óra. A szél maximális sebessége elérheti a 40 m/s-t.
Területünknek 460 kilométeren keresztül több országgal van közvetlen határa: északnyugaton Lengyelországgal (a határ hossza 33,4 km - Nagybereznai járás), nyugaton Szlovákiával ( 98,5 km - Ungvári és Perecsenyi járás), délen Magyarországgal ( 130 km - Ungvári, Beregszászi, Nagyszolosi járás), délkeleten Romániával ( 205,4 km - Rahói, Técsoi és Huszti járás). Északon és északkeleten ( Nagybereznai, Volóci, Ökörmezoi, Técsoi és Rahói járás) huzódik az adminisztrativ határ a Lvivi (Lembergi) megyével (85 km) és az Ivano-Frankivszki megyével (180 km). Régiónkban rendezett a határmenti infrastruktura is: 17 határátkelohely müködik ( 7 vasuti - Magyarország felé: Csap - Záhony, Szalóka - Eperjeske, Szlovákia felé: Csap - Cierna nad Tisou, Ungvár - Mativci, Románia felé: Nevetlenfalu - Halmen, Taracköz - Kimpolung, Rahó - Szigot, 6 nemzetközi autóut, 1 nemzetközi légiut és 3 egyszerüsitett határátkelohely.